Minden fajtának csak rá jellemző hosszúságú es vastagságú szőrzete van, a különböző tartási körülmények miatt a szőrzetük minősége és hosszúsága is más.
A szőrzet ápolását már egész fiatal korban el kell kezdeni. Nemcsak azért, hogy a szőrzet jó állapotban legyen, hanem azért is, hogy az állat hozzá szokjon, és később is eltűrje az ezzel járó megpróbáltatásokat. Egyes fajták lényegesen több gondozást igényelnek, mint mások. Ez a szőrzet minőségétől, hosszúságától és nem utolsó sorban az állat életmódjától is függ. A rendszeres szőrzetápolás lehetőséget teremt arra is, hogy észre vegyük az esetleges szőrhullást, kiütéseket, keléseket, daganatokat, sérüléseket. A rendszeres fésülés elejét veszi a szőrzet összegubancolódásának, és alapvető a kültakaró megfelelő kondíciójának kialakításában is. Könnyebb kifésülni az egész szőrzetet akkor, ha az állatot megtanítjuk arra, hogy a művelet alatt állnia kell.
Hosszú szőrű: afgán agár, bedlington terrier. Nagyon sűrű szőrű: kettős szőrzet, a fedőszőrök között többszörös aljszőrzet (alaszkai malamut, szibériai husky). Hosszú finom szerkezetű: fedő és aljszőrzet (skót juhász, sheltie). Különböző hosszúságú: vegyes szőrű, fejen, háton, végtag elülső élén, lábak hátulsó részén, farok alján folyamatosan növő hosszú szőr (spánielek, szetterek). A hosszú szőrű kutyák bundája rendszeres ápolást igényel, melyet a szőr mennyiségétől és minőségétől függően naponta, de legalább 3 naponta alaposan ki kell fésülni, hogy elkerüljük a csomósodást. Fontos, hogy a fésülés alapos legyen, egészen a bőrfelszíntől kifésüljük a bundát, mert a felszíni fésülés, kefélés mellett ugyanúgy becsomósodik a szőrzet közvetlenül a bőrfelszín felet, melyet nem értünk el kefével.
Rövid szőrű: egész testükön egyforma hosszúságú szőrzet (boxer, erdélyi kopó, német dog stb.)
Sima szőrű: fedőszőre 2-4 cm, többnyire erős szálú (sima szőrű foxterrier).
Drótos szőrű: kemény fedőszőr, időszakosan aljszőr, trimmelésre érett szőr hullámos, és szinte minden fedőszőr egy időben kiszedhető (airedale terrier, drótszőrű magyar vizsla, welsh terrier).
Szálkás szőrű: kemény fedőszőr, időszakosan aljszőr, az érett szőr egyenes, csak egy része trimmelhető, vedlés periodikus (skót-, cairn-, ír terrier, westi, ír farkas, szálkás szőrű tacskó).
Szőrtelen: kínai kopasz, mexikói meztelen.
Nemezes szőrű: az erős fedőszőrök között sok aljszőr, pehelyszál, pehelyszálak kihullanak, és a fedőszőrökkel együtt tincsekbe tömörödnek, a kihulló szőrök növelik a hosszát, ezek állnak össze együttesen zsinórokká, szalagokká (puli, komondor, spanyol vízikutya). A zsinóros szőrtípus fő jellemzője, hogy a fedőszőr hullámos vagy enyhén göndör, a kihullott aljszőrökkel összeépül, a tincsek így gömbölyűbb hatásúak. Ezen szőrtípusba tartozó ebeknél évenként 3-4 alkalommal javasolt az ún. feltépkedés, és évi 2 alkalommal fürdetés.